Bondage fantasy

Egy szállodában dolgoztam pár éve. Ott is laktam. Klassz kollégáim voltak. De egyiknek sem tudtam, mertem elmondani fétisem. Ami konkrétan, latex és bőrruhák viselése és ezekben való megkötözés. A szállodában szabadidőben nem zavart senki senkit. Mindenki tiszteletben tartotta a másik intim szféráját. Ezért úgy döntöttem ha nem megy partnerrel akkor csinálom egyedül.
Eddig is aludtam latexben és bőrben is. Persze megvolt a kockázat a lebukásra de közben izgalmas is volt de egyszer, egyszer azért majdnem lebuktam. Mert persze volt , hogy jöttek valamiért de full latexben, maszkban furcsa lett volna ajtót nyitni. Levenni meg nem egy pillanat műve. Furcsállták is néha, hogy csak az ajtón át szóltam ki de mindig sikerült megmagyarázni. Azért volt olyan is hogy kénytelen voltam kinyitni mert hoztak valamit. Na akkor volt a nagy probléma. Aztán eszembe jutott a köntös. Oda akasztottam az ajtóhoz és ha ilyen volt felkaptam és azt mondtam, hogy épp fürdök. Persze ezt csak akkor tudtam eljátszani a mikor nem viseltem maszkot.
Aztán fel is bátorodtam, meg vágytam a változatosságra is és arra gondoltam megpróbálom a selfbondage-t.
A kezdetekben finoman csinálgattam. Gyors szabadulási lehetőségekkel. De aki bondage fetisiszta az ismeri azt az érzést, tudatot, hogy tudod bármikor kiszabadulhatsz. Úgy, hogy elkezdtem a bilincseket használni. Előszór csak rövid ideig késő este csinálgattam. De egyre merészebb lettem. Előre bilincselt kezekkel és összebilincselt lábakkal aludtam egész éjszaka. Kicsit korábbra állítottam a vekkert, hogy legyen időm kibontani és kicsomagolni magam a bilincsekből és a ruhákból majd megfürödni a munka előtt.
Aztán! Már hátra, hátra bilincseltem a kezeim és úgy próbáltam aludni. De úgy nem ment az alvás. Izgalom meg merevedési problémák. Pénisz ügyi is meg izom ügyi is. Volt merevedés mindenhol :-)
De nem engedett hagyni a gondolat, hogy csak úgy kiszabadulhatok. Ezért aztán a telefonos időzítést kezdtem használni. Kulcs a telefonra és egy aránylag magas helyre téve. Aztán rezgés és a kulcs leesik. Persze többször kipróbáltam hogy működik e a dolog. DE! Biztos ami biztos két telefont is kezdtem használni. Sosem lehet tudni.
Aztán hát mit is szépítsem a dolgokat egyre vadabb dolgokat kezdtem csinálni. Hogtied például. És nem volt elég a telefonos szabadulás még a lakás másik végén csináltam meg a hogtied-et, hogy még kúsznom, másznom is kelljen a kulcsért.
Vad és izgalmas esték voltak. Persze ilyenkor nem tudtam aludni sem az izgalomtól sem a feszes kötözéstől sem. Másnap meg olyan voltam mint a mosott rongy :-). De azért este megint csináltam valami kötözést.
Látták rajtam, hogy egy kicsit fáradt vagyok de valamivel mindig sikerült kivágnom magam.
Csupán egyetlen dolog volt gond. Volt minden szobához egy vészkulcs. Avval bármilyen szobába belehetett menni és az egyetlen ember a szobalányok főnöke egy bombázó, igazi domina csak ő tudott mindenhová bemenni.
Próbálkoztam én nála, de soha nem jött össze. Lehet én voltam túl erőszakos. Vagy nem eléggé. Szóval csak ő tudott bejönni vagy esetleg az akinek odaadja a kulcsot. Amire napközben volt példa de csak napközben.
Azt a bizonyos estét már jó előre megterveztem. Nagyából tudtam melyik este lesznek a legkevesebben a hotelben és ez miatt a szolgálatban. Megterveztem miket veszek fel. Latex overál. Harness. Latex maszk arra a bőr. Szemmaszk. Szájpecek. Már felvenni sem volt egy perc.De természetesen ez okozott gondot. Már a viselés ezeknek a ruháknak is nagy élvezetet okozott és okoz még most is természetesen. Előkésítettem a köteleket és rugús spaniferes szalagot. Evvel nagyon könnyen lehet a lábat a pl. felsőtesthez rögzíteni és ettől lesz nagyon jó a selfhogtied. A farkamat a ruhán kívül hagytam és ráhúzta egy pénisz karikát had feszüljön az is ha dagadni kezd.
Körülbelül tizenegy órára végeztem az öltözéssel a kötözéssel. Persze előtte beállítottam a telefonokat. Három órát adtam magamnak, hogy tudjak valamit pihenni még kelés előtt.
Lefeküdtem a padlóra. Megcsináltam a láb hátra feszítést a szájpecekhez a kis spaniferrel . Elég feszes lett. Nagyon nehezen tudtam hátra tenni a kezeim. Aztán kattantak a bilincsek a csuklómon is és már nem volt vissza út.
Hu! Nem semmi érzés. Most hogy hátul vannak a kezeim még kevésbé tudok moccanni. A kulcsok alig két méterre fognak lehullani de ahogy elkezdtem mocorogni tudtam nem lesz egyszerű oda kúsznom. Ez a spaniferes dolog túl jól sikerült. A fejem teljesen hátrafeszült. Nem tudtam letenni a földre. Ha nem tartottam bevágott a számba a szájpecek szíja. Megpróbáltam k**őlni oldalra, hátha úgy enyhébb lesz a szorítás de alig tudtam valamit is lendíteni magamon annyira feszes volt Elkezdett csorogni a nyálam is. Hangosan szörcsögtem, hogy levegőhöz jussak. Kezdtem idegeges lenni. Ha nem akarok pánikrohamot kapni akkor meg kell nyugodjak. Abba hagytam a kapálódzást. De a számban a pecek egyre jobban feszített. Nem nagyon ment e
miatt a lazítás. Aztán kicsit később újra megpróbáltam oldalra fordulni.
Sikerült!
A fejem nem kellett tartani viszont nem tudtam a lábam annyira megtartani, hogy ne feszítse a számban a pecket. Szinte a torkomig húzta a gaggballt. Nagyon, nagyon, nagyon kellett koncentrálnom, hogy ne essek pánikba.
Közben felszabadult a farkam és elkezdett ágaskodni. Amennyire volt most veszélyes és egyben kilátástalan a helyzetem annyira élveztem is.
Na igen de most hogyan tovább?
Ahhoz, hogy eltudjak mászni a kulcsokig vissza kellene fordulnom a hasamra. De most annyira feszítettek a kötelek a bilincsek, hogy az volt az érzésem soha nem tudok magamtól kiszabadulni. Persze az időérzékem teljesen eltűnt. Halvány gőzöm sem volt mennyi idő telt el. Összekellet szedjem magam, hogy a kulcsok helyéig eltudjak araszolni.
Elkezdtem lendíteni a lábam de minden egyes lendítéssel erős fájdalmat okoztam a számnak. Hogy, hogy fog ez holnap kinézni arra most nem is gondolok. Nagy erőfeszítések árán sikerült vissza hempergőznöm a hasamra. Lihegtem.Szörcsögtem. A fejem egy merő izzadság volt. Az orromra is ömlött a maszk alatt. A számból nem elég hogy ömlött a nyál még ott is megkellet küzdenem az izzadsággal.
Aztán egyszer csak kopogtak. Megállt bennem az ütő. Ki a fene lehet. Nem szólt be senki. Kopogott még egyet majd elment. Azt hittem ott ájulok el mert ki értem az ágy takarásából ami ha netán bejön valaki nyújt némi búvó helyet de így már nem. Igaz csak sejtettem, hogy már elhagytam az ágy szélét. Akkor viszont ,,csak" egy méter maradt még. Pihentem egy kicsit mert nagyon fájt a szám.
AZTÁN, megint kopogtak!!!
Nem hiszem el. Pont ma. Egyszer csak hallom nyílik az ajtó. Bassza meg! Bassza meg! Bassza meg!
Nem mozdultam. Vártam mi lesz. Úgy sem tudtam volna mit csinálni. Füleltem mi történik de semmi. Pár lépést halottam és nem többet. Mivel nem láttam és szinte nem is hallottam szinte moccanni sem mertem. Vártam valami röhögést, sikítást vagy káromkodást de semmi.
Aztán azt hallottam, hogy közelebb jön hozzám és mögém térdel. oldalra fordít. Én nagyot nyögötem mert megint belevágott a számba a pecek szíja. Majd rátámaszkodott az oldalamra, megfogja a farkam és elkezdte húzogatni. Mivel nem láttam semmit és hallani sem igen hallottam semmit egyszerűen nem tudtam megállapítani férfi vagy nő az illető. Reméltem, hogy nő legalább. De sokat ha férfi lett volna akkor sem tudtam volna mit csinálni. Nyöszörögtem, szörcsögtem de evvel csak azt értem el, hogy rátérdelhetett a spanifer szalagjára amivel a földhöz rögzített. Egy fikarcnyit nem tudtam moccanni. csak némi hörgés jött ki belőlem. Egy rövid időre abbahagyta a farkam izgatását de aztán folytatta és éreztem hogy valami kenőcsöt nyomhatott a kezére mert most már csúszott a keze. Talán nő lehetett mert elég kicsi volt a keze.
Nem csinálta erősen de szorosan fogta a farkam. Az izmaim pattanásig feszültek. Nem tudom ki csinálta de őrületesen jó volt. Csak, hogy abba hagyta ideje korán. Az idegeim majd szét robbantak. Nem elég hogy valaki felfedezte mit csinálok aztán kihasználja szorult helyzetem még avval is szadiz, hogy a vége előtt abba hagyja a farkam verését.
Érzem, hogy feláll és a szekrényhez megy majd visszajön. Eloldja a spanifert. Lábaimat óvatosan kiegyenesíti. De csak ennyi. Nem oldoz el jobban. A hátamra fordít és érzem ahogy átlép rajtam. Leguggol. megfogja a farkam és magába illeszti. Majd elkezd mozogni rajtam. Szoros volt a pinája mert igaz soha nem voltam pasival és egyelőre úgy néz ki nem is leszek, de elég biztos voltam benne, hogy ez egy jó szaftos finom pina.
Teljesen elfeledkeztem arról milyen következmények lehetnek csak élvezkedtem. Nem érdekelt már, hogy mennyire égetően feszít a számban a pecek. Mennyire belevág a húsomba a csontomba a bilincs a mennyekben éreztem magam. Miközben lovagolt rajtam még arra is volt ideje, hogy kicipzárazza a melleimnél az overált és a bimbóimra csipeszeket tegyen. Már nyöszörögni sem tudtam csak hatalmas hörgések közepette eldurranni.
Közben csak annyit hallottam - ezt nem engedtem még meg! - de annyira elmerültem a kéjben, hogy nem tudtam megállapítani csupán csak azt, hogy nő az illető és csak annyi ötlött fel bennem - Hála istennek nő! -
Majd leszállt rólam elrángatott valahová. Aztán csak annyit éreztem, hogy valamihez kikötöz a nyakamnál fogva.
- Ma még vissza jövök. Állj készen mert megkeserülöd.- sziszegte. Majd becsapva az ajtót elment.
Hát még mindig nem tudom ki volt. Csak pihegtem abban a sötétségben amit csináltam magamnak. Most, hogy kitudtam nyújtani a lábam kicsit jobb volt a helyzetem. na nem sokkal mert ahogy próbáltam elmozdulni a helyemről akkor éreztem hogy valamihez ki vagyok kötve a nyakamnál fogva. Nem tudtam elmenni a kulcsokért. Azon gondolkoztam akarnék e egyáltalán. Mondjuk sok választásom nem volt és most bele se akartam gondolni mi lesz holnap. Csak ott feküdtem mint egy darab fa vagy egy szexrabszolga?
Azt hiszem elaludhattam mert arra ébredtem, hogy valaki lök egyet rajtam. Majd nagyokat ver a fenekemre.Ahhhhh. Ez nagyon fáj. Oldalra fordulok de vissza fordít majd a hátamra ül és úgy püföl tovább. Ég a fenekem. Amikor abba hagyja érzem, hogy eloldoz ahová kikötött és a hátamra fordít. Rám támaszkodik és egyszerűen bekapja a farkam. Olyan a szája mint egy vákuum szivattyú. Fél perc és áll újra mint a cövek. Majd beleül és elkezd keményen lovagolni. Szinte csapkod a fenekével. Megint a melleimre csipeszel valamit de nem az enyémet mert kegyetlenül fáj. Nagyot ordítanék de rátenyerel a számra. Annyira beleéli magát, hogy lefogja az orromat is. Hümmögök mert nem kapok levegőt. Rárángatódzom, vergődöm. Leszáll a számról de miután visszaáll a légzésem megint befogja a szám és az orrom. Megint nagyokat vergődöm. Kezdem azt érezni ezt élvezi. Aztán megint és megint eljátssza ezt
újra és újra. Annyi különbséggel, hogy egyre tovább tart a légzés kontroll. Már már elájulok. Amikor érzem és hallom hogy nagy nyögések közepette elmegy. Pár másodperccel később követem én is.
Aztán elernyedve rám fekszik. Pár percig lehettünk így amikor leszállt rólam. A kezembe nyomja a bilincs kulcsát és hallom ahogy elmegy. Én meg csak pihegek tovább. Alig tudtam magam kiszabadítani. Kihámoztam a számból a pecket és avval a lendülettel bezuhantam az ágyba.
A teljes sötét és a csend amit a maszk adott mély álomba merültem. Aztán amikor felébredtem lefejtettem magamról az összes felszerelést, ruhát. A szám úgy nézett ki mint Jokeré a Batman filmben. Dél volt. Totál elkéstem, Reggel kellett volna kezdenem. Közben észrevettem egy cetlit az asztalon. Az állt rajta - Mára beteget jelentettél de este legyél ugyanúgy beöltözve és megkötözve. Ha nem, elvesztetted az állásod. - Ennyi. nem több.
Na szép. Utálom ha megzsarolnak de mit tudtam tenni. Este ugyanúgy feküdtem ott a padlón és ugyanúgy összekötöztem magam és ugyanúgy ki voltam használva. Aztán mindig volt egy cetli az asztalomon egy rövid utasítással hogy és miként kötözzem meg magam. Kicsit mindig máshogy de egy volt az állandó. Hogy mindkét maszkot fel kell vegyem a szem ellenzővel sőt füldugót is kellett viseljek.
Még egy évig dolgoztam ott és csak sejtettem, hogy ki az. Ő volt!