Frank története 1.

Talált történet:

Üdvözlök Mindenkit!

Azt hiszem illik nekem is a bemutatkozással kezdenem: a nevem Frank. Anyámét nem árulom el, egyrészt mert a történet szempontjából úgysincs jelentősége, másrészt furcsa lenne számomra így emlegetni az írás folyamán. Mintha valami kívülálló jegyezné le az egészet, nem pedig egy olyan valaki, aki maga is az események részese volt. Szóval egyszerűen csak anyának fogom hívni, ahogy egyébként is teszem. A sztorim nem túl hosszú, és talán nem is olyan különleges, mint az eddigiek, de így történt minden ahogy elmondom, ítéljétek meg magatok mennyire találjátok majd érdekesnek.

A szüleim körülbelül egyidősek voltak, és amennyire meg tudtam ítélni, jó házasságban éltek. Kettejük közül én mindig is az anyámhoz álltam közelebb. Beteges kisgyerekként (kisebb szívproblémám volt), nem teljesítettem túl jól a sportban, apámnak pedig leginkább ezzel lehetett imponálni. Így aztán eléggé összenőttünk anyával, aki igazi majomszeretettel csüngött rajtam.
Kettőnk szoros kapcsolata akkortól változott meg, amikor középiskola táján elkezdtem érdeklődni a lányok iránt. Ami azt illeti elég későn érő típus vagyok, és csak a suli utolsó évében vetettem bele magam komolyabban is a randizásba. Nem mondhatnám, hogy jó voltam a dologban, sőt igazából többnyire katasztrofálisan teljesítettem. Anya gyűlölte, hogy állandóan csalódott képpel állítok haza, és mindent megtett, hogy segítsen nekem. Újra és újra elmeséltette velem a történteket, és igyekezett jó tanácsokkal ellátni, de nem mondhatnám, hogy sokra mentem velük.
Aztán a főiskola első évében találkoztam Donnával, és úgy tűnt, vele végre megszakad a rossz sorozatom. Anya rögtön megérezte, hogy az eddigieknél komolyabb dologról lehet szó, mert már vonakodtam kitárgyalni vele a randikon történteket. Ez persze csak még kíváncsibbá tette, és mindent megpróbált, hogy többet megtudjon erről az új kapcsolatomról. Igazság szerint azért nem avattam be jobban a magánéletembe, mert már nem volt szükségem a tanácsaira. Minden remekül ment magától, nem kellett senkitől sem segítség. Anyát érezhetően bosszantotta az események ilyetén fordulata, és egyre komolyabb energiákat fektetett abba, hogy helyreállítsa köztünk a régi, bizalmas viszonyt.
Ha otthon voltam, sehol sem volt nyugtom a kérdéseitől. Elkapott a konyhában amíg az apám a nappaliban tévézett, ha a garázsban tett vett az öregem, akkor a hallban állta az utamat, vagy feljött a szobámba, hogy ott próbáljon megpuhítani. Egy idő után annyira belefáradtam ebbe az állandó ostromba, hogy inkább elkezdtem mindenfélét összehordani Donnáról, csak hogy végre békén hagyjon.
Elmondtam, hogy mennyivel érettebb, szexisebb, az alakja mennyivel nőiesebb azoknál a lányoknál akikkel eddig dolgom volt. Megemlítettem, hogy milyen lazán és lezserül viseli a ruháit. "De nem slampos" - tettem hozzá gyorsan, amikor láttam, hogy anyám szemöldöke kissé összébb rándul a hallottaktól. Elmagyaráztam neki, hogy csak annyiról van szó, hogy nem csinál nagy hűhót abból, ha a blúzán nyitva van fölül néhány gomb, vagy a szoknyája kicsit feljebb csúszik a combján a szokásosnál. - Még az is előfordult - melegedtem bele a mesémbe - , hogy csak egy rövid hálóing volt rajta, amikor egyszer együtt tanultunk, mert elfelejtette, hogy átjövök hozzá aznap este, és amikor megérkeztem már nem vesződött az átöltözéssel.
Anya láthatólag nem volt elragadtatva a dologtól.
- Hát - mondta - , jobb, ha vigyázol, Frank. Gondolom nem akarsz idejekorán megnősülni, és abbahagyni a főiskolát?
- Ugyan már, anya - feleltem lángra gyúlt arccal. - Itt még azért nem tartunk. - Majd vigyorogva hozzátettem: - Egyszerűen csak jó érzés egy olyan nő mellett lenni, aki teljesen fesztelenül viselkedik veled, és aki nem bánja, hogy időnként megbámulod, és örömödet leled a látványában.
- Ó, értem - anya hangja kissé tűnődővé vált, pillantása szórakozottan végigsöpört az arcomon, majd rövid csapongás után a mennyezeten állapodott meg. - Értem - ismételte meg kis szünet után, tekintetét elszakította a plafonról, szeme futólag rám villant, aztán sarkon fordult és kiment a szobából.
Azt hiszem, ezen a ponton tartozom egy vallomással. Abbéli igyekezetemben, hogy anya végre békén hagyjon, a történteket kissé kiszínezve adtam elő. Donna valóban hálóingben fogadott az egyik este, de amikor fölértünk a szobájába rögtön felvett magára egy köntöst is. Megbámulni valóban megbámultam, de nem nyíltan, hanem csak lopva amikor épp másfelé figyelt. Szó sem volt tehát arról, hogy kedvem szerint szabadon legeltethettem volna rajta a szememet.
Az egésszel csak azt akartam elérni, hogy anya zavarba jöjjön, és végre lekopjon rólam. Direkt olyan válaszokat adtam neki, amikről úgy gondoltam, hogy feszélyezni fogják, de láthatólag nem ez történt. Igazság szerint úgy tűnt, most még jobban izgatja az egész história. Ami pedig még ennél is kínosabb, sikerült felkeltenem a féltékenységét és elérnem, hogy úgy tekintsen Donnára, mint ellenfélre akivel meg kell harcolnia a fia figyelméért.
Hogy mennyire igazam volt, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy másnap újra felhozta a témát. Az érdekelte, hogy Donna tényleg olyan lazán viselkedik - e a jelenlétemben, és hogy mit mutatott meg magából. Ez volt az a pont ahol belém bújt a kisördög, és úgy döntöttem, hogy ahelyett, hogy bevallanám neki, hogy előzőleg egy kicsit elferdítettem az igazságot, inkább ráteszek még egy lapáttal az eddigiekre.
- Hát - mondtam töprengő képet vágva - , elég sokat megmutatott a lábából. Na nem mintha túl rövid, kihívó szoknyákat hordana vagy ilyesmi, csak tudod az otthoni ruhái, a köntösök, hálóingek sokkal lezserebbek mint azok amiket az utcán hord. De ő nem bánja, ha ezekben látom, nem csinál belőle nagy ügyet, és ez klassz.
- Szép - jegyezte meg anyám epésen. - Szóval egyáltalán nem érdekli, hogy végig a lábát stírölöd?
- Sőt - tódítottam - , ha pizsama van rajta, és egy vagy két gomb elenged a felsőjén, amiatt sem izgatja magát. Klassz dolog így nézegetni egy nőt, főleg hogy még csak óvatoskodnod sem kell, mert simán hagyja magát. Végül is mi baj lehet belőle? Nem ártunk ezzel senkinek.
- Ahha - felelte anya - , értem.

Aznap vacsora után a nappaliban ültem, és a jegyzeteimet olvastam át egy másnapi vizsgára, miközben apa a tévében baseball - meccset nézett. Anya miután végzett a mosogatással, szokásától eltérően nem ült le velünk a szobában, hanem felment az emeletre. Amikor lejött, egy hosszú, csaknem a padlót söprő köntös volt rajta, lábán pedig bolyhos, rózsaszín papucs. Leült a kanapé melletti székre, és egy magazint kezdett lapozgatni.
Olvasás közben a lába, melyet úgy táncoltatott föl - le, mintha egy csak általa hallható zene diktálná hozzá a ritmust, teljesen kizökkentett a tanulásból. A köntös a mozgástól lecsúszott, egészen térdig lemeztelenítve a lábszárát, és csak azért nem nyílt jobban szét, mert az ölében heverő magazin súlya a helyén tartotta. Anyám lábfeje mindeközben ugyanúgy föl - le járt a csendes melódia ritmusára, időnként kis bokakörzésekkel színesítve a koreográfiát.
A furcsa az volt az egészben, hogy annak ellenére, hogy egyáltalán nem volt számomra újdonság a látvány (végül is láttam én már őt fürdőruhában is), mégsem tudtam elszakadni tőle. Szinte megbűvölt az a körbe - körbe járó láb, olyannyira, hogy egészen megfeledkeztem a jegyzeteimről. Furcsa vibrálás volt köztünk a levegőben, ami valahogy összefüggött a tegnapi és a mai nap folyamán lefolytatott beszélgetésünkkel. Éreztem, hogy megváltoztak a dolgok, és ebben csak megerősített az anyám arcára kiülő elégedett mosoly... Hirtelen észrevettem, hogy engem figyel miközben épp elmélyülten nézegetem a lábát. Elvörösödtem, de képtelen voltam abbahagyni a fáradhatatlanul mozgó lábfej bámulását.
- Tanulsz valami vizsgára? - érdeklődött mosolyogva.
- Ööö... igen - nyögtem ki nagy nehezen.
- Segítsek? Ha akarod kikérdezlek. - Félredobta az újságját, előrehajolt, és kivette a kezemből a felé nyújtott jegyzetfüzetet. Belepillantott és gyorsan feltette az első kérdést, amire csak néhány zavart krákogást tudtam kipréselni magamból.
- Ugyan már, Frank - korholt szelíden. Szembefordította a széket a kanapéval, kinyújtotta a lábát, és addig mozgatta a lábujjait, amíg a papucs le nem esett a földre. Aztán a meztelen lábfejét a rózsaszínben játszó körmökkel a térdemnek támasztotta.
Eldadogtam egy olyan választ amiről szinte biztosan tudtam, hogy rossz, de anya nem javított ki, hanem rátért a következőre. Minden egyes kérdés után finoman megbökte a térdemet a lábujjaival, miközben a furcsa mosoly egy pillanatra sem hagyta el az arcát.
Már egy ideje folyt ez a rendhagyó vizsgáztatás, amikor apám bosszúsan felmordult:
- Az Isten szerelmére, gyerekek! Csináljátok ezt fent. Nem hallom tőletek a meccset!
Anya felállt, és lepillantott rám.
- Hallottad az apádat, Frank. Indíts fölfelé - parancsolt rám, és kezében a jegyzetfüzetemmel kisétált a nappaliból.
Engedelmes kutya módjára követtem az emeletre, a lépcsőn felfelé haladva tekintetem végig a csípőjére tapadt, mely puhán ringott minden egyes lépésénél. A szobámba érve leültetett az ágyamra, aztán az ajtóhoz ment és ráfordította a kulcsot. - Nem akarjuk, hogy megzavarjanak minket, igaz? - kérdezte mosolyogva.
Az íróasztalomhoz sétált, és a székemet közelebb húzta az ágyhoz; úgy, hogy pont szemben üljünk egymással. Letelepedett a székre, keresztbe tette a lábát, és a füzetemet a térdére fektette.
- Na, hol is tartottunk?
A lába újra elkezdte a lent már megtapasztalt ütemes táncát, miközben szeme elmélyülten kereste azt a pontot ahol abbahagytuk. A papucs egyre lejjebb csúszott ficánkoló lábfejéről, majd végül megadta magát a gravitációnak, és a földre esett. Anyám azonban nem törődött vele, lába tovább mozgott a saját maga diktálta ritmusra, újra odavonzva a tekintetemet.
- Egen - kuncogott fel, amikor ismét elcsípte a pillantásomat - , itt tartottunk.
Felkapta öléből a jegyzetfüzetet, gyors mozdulatától köntösének két szárnya szétnyílt lecsupaszítva combjának alsó részét, és folytatta a kikérdezésemet.
Mialatt a vizsgáztatásom folyt, időről - időre megemelte a lábát, és lábfejével alig érezhetően megbökte az ágyat, nem messze attól a helytől ahol ültem. Lábszárán finoman megfeszültek az izmok, ahogy rózsaszín körmű lábujjai nekinyomódtak a matracnak, és elernyedtek amikor elemelkedtek róla. Aztán egy lendületes mozdulattal ismét átvetette egyik lábát a másikon, még feljebb csúsztatva a már most is keveset takaró köntöst. Amikor ilyesmi történt, gépiesen visszahúzta a ruhadarab elszabadult redőit, de előfordult, hogy nem vesződött vele. Ilyenkor altestének csak az ágyék közeli részek voltak takarásban, és tekintetem éhesen siklott végig combjának fedetlenné vált érzéki ívein, hajlatain.
A lábát, mely így már szinte teljes hosszában fedetlenné vált, újra felrakta az ágyra, és tovább folytatta a kikérdezésemet. Amikor ismét levette, nem tette keresztbe, hanem felemelte a jegyzeteket az arca elé, és hagyta, hogy a köntös immár azon a helyen is szétnyíljon ami eddig többé - kevésbé takarásban volt.
Ebben a pózban vizsgálgatta a kérdéseket egy ideig, mialatt én immár a lebukás kockázata nélkül legeltethettem szememet az elém táruló nem mindennapi látványon.
- Ó igen, itt tartottunk - mondta tárgyilagos hangon, és a szokott lendületes mozdulattal újra átvetette egyik lábát a másikon.
Én már akkor egy ideje felhúzott combokkal ültem az ágyon, államat a térdeimen pihentetve. Ennek a testhelyzetnek két oka volt, egyrészt jobb pozícióból tudtam bámulni anyám kis előadását, másészt segített elrejteni a már egy ideje agresszívan feszülő erekciómat.
Amikor anya meghallotta, hogy apám feljött az emeletre, és a léptek zajából ítélve megindult a fürdő felé, felállt, és fölém hajolt egy jóéjtpusziért.
- Szeretnéd, ha holnap este is segítenék neked tanulni? - duruzsolta.
Megpróbáltam a szemébe nézni, de nem tudtam elszakítani tekintetemet attól a kilátástól, amit a dekoltázsa nyújtott ebben a kissé előrebukó testhelyzetben. A köntös felső része szétnyílt, és látni engedte a testét szorosan ölelő sárga hálóinget, melynek kivágásából puha fehér halmokként villantak elő a keblei. Úgy tűnt, mintha csak előreszegeződő mellbimbói akadályoznák meg, hogy kiszabaduljanak a vékony anyag fogságából, és diadalmas, meztelen szépségükben megmutassák magukat a külvilágnak.
Anyám félreértve hallgatásom okát, kissé csüggedten folytatta:
- Hát, gondolkodj rajta, és majd szólj, hogy mit döntöttél.
Felállt, finoman ringó csípővel az ajtóhoz sétált, kinyitotta, és mielőtt kilépett volna rajta édesen rám mosolygott.

Másnap anya fehér blúzt és egy gazdagon redőzött szoknyát viselt, ami kicsivel a térde alatt ért véget. Bár ez a tegnapihoz képest konzervatív öltözéknek számított, mégsem voltam képes levenni a szemem a lábáról, miközben a konyhában sürgött - forgott. Nyilvánvalóan nem kerülte el a figyelmét a dolog, mert roppant elégedett arcot vágott. A vacsora végeztével, miután apa felállt és elindult a nappali felé, anya hozzám fordult:
- Elmész ma este Donnához tanulni, kicsim?
Ahogy a kérdés utolsó hangjai is elhaltak az ajkán, felemelte a kezét és szórakozottan csavargatni kezdte blúzának legfelső gombját. Amikor apa végre eltűnt a konyhából, és léptei már a nappali padlóján nyikorogtak, anyám újabb akcióra szánta el magát. Egyetlen könnyed mozdulattal kigombolta felül a blúzát, és egy huncut kis mosolyt villantott rám.
Bár aznap este tényleg megbeszéltem Donnával, hogy átmegyek hozzájuk tanulni, de ilyen előzmények után nem volt nehéz eldönteni, hogy mitévő legyek.
- Ööö... nem - hebegtem - , úgy gondoltam, hogy talán te megint... ööö... segíthetnél nekem.
- Boldogan - anyám arca ragyogott az őszinte lelkesedéstől. - Tudod, hogy mennyire szeretek segíteni neked, Frank.
Mielőtt hozzáfogtunk volna a tanuláshoz, anya még el akarta mosogatni a vacsora után maradt piszkos tányérokat. Amikor felajánlottam, hogy segítek neki, mosolyogva elhessegetett.
- Te csak készülj fel a kikérdezésre - mondta határozottan. - Nemsokára én is fent leszek.

Miután felmentem a szobámba, az első dolgom volt, hogy átvegyem a pizsamámat. Előző este a kínok kínját álltam ki farmeromnak feszülő férfiasságom miatt, a laza pizsamában ez a veszély nem fenyegetett. A széket a tegnapinál kissé közelebb húztam az ágyamhoz, mert úgy számítottam, hogy ebben a helyzetben ha felrakja a lábát kénytelen lesz hozzám érni. Ha viszont úgy dönt, hogy a matrac szélének támaszkodik, akkor olyan meredeken kell behajlítania a térdét, hogy a szoknyája akár egészen derekáig visszacsúszhat. Gratuláltam magamnak a remek ötlethez, hisz így bármi is történik, én mindenképpen nyerek rajta. Miközben várakoztam, a kezemet becsúsztattam az alsómba, és finoman masszírozni kezdtem a farkamat. Élénk, erotikus képek kavarogtak a fejemben, melyek főszereplője anya volt.
Amikor egy örökkévalóságnak tűnő várakozás után végre benyitott a szobába; láttam, hogy ő is átöltözött, ugyanis nem blúzt és szoknyát viselt, hanem a tegnapi földig érő köntöst. Én azonban nem voltam csalódott, mert bíztam a székkel való ügyeskedésem sikerében.
Anya azonban mást forgatott a fejében. Szó nélkül kikerülte a széket, az ágyamhoz lépett, lerúgta a papucsait, és lótuszülésben letelepedett velem szemben. A köntöse ebben a pozícióban teljesen eltakarta a lábait, esélyem sem volt, hogy akár csak egy négyzetcentiméternyi meztelen bőrt is megpillantsak amíg ebben a helyzetben van.
- Add ide a jegyzeteidet - parancsolt rám, és felém nyújtotta a kezét. Amikor odaadtam neki amit kért csalódottságom pillanatok alatt zavarba fordult, mert rádöbbentem, hogy ebben az ülésrendben semmi sem takarja el előle a pizsamám alatt dagadozó erekciómat. Pánikszerűen összezártam a combjaimat, így próbálva meg elrejteni a szeme elől izgalmam nyilvánvaló jelét. Anya azonban látszólag semmit sem vett észre az egészből, mert amint megkapta a jegyzeteket azonnal nekiállt kérdezgetni.
Ahogy telt az idő, az együttlétünk egyre jobban hasonlított egy normál tanulási szituációra, én pedig megkönnyebbülten vettem észre, hogy az erekcióm lassan lohadni kezd. De ez nem tartott sokáig, amikor a gondolataimat már majdnem sikerült teljesen a vizsgámra terelni, anya hirtelen az égnek lökte karjait, hátát ívben megfeszítette, és egy jólesőt nyújtózkodott.
- Uh, szükségem van egy kis szünetre - mondta, és felállt. Egy darabig ide - oda járkált, majd végül megállapodott az ágy végénél. Anélkül, hogy akár csak egy szó is elhagyta volna a száját, lassan meglazította a köntösét összefogó övet, majd teljesen kioldotta. Szétnyitotta a köntöst, széthúzta a szárnyait, és egy pillanatig ebben a kitárulkozott helyzetben maradt. Aztán először a válláról rázta le, majd csípője hullámzó mozgásával a törzséről is lehántotta a hosszú ruhadarabot. A köntös halk puffanással landolt a padlón, anya pár másodpercig mozdulatlanul állt testhez tapadó hálóingében, aztán lassan formálva a szavakat megszólalt: - Jól érzed magad velem tanulás közben? Nem feszélyez a dolog?
- Persze hogy jól érzem magam, klassz veled tanulni - szaladt ki belőlem, miközben majd felfaltam a szememmel ahogy ott állt a térd fölött véget érő hálóingében. A vékony selymes anyag szorosan tapadt oldalról a melleihez, erős tartást biztosítva nekik, amire szükség is volt az elöl húzódó csipkés szélű, mélyen hasított kivágás miatt. A csipkék apró lyukacsain keresztül világos rózsaszín pettyekben villant elő a bőre. Anya újra nyújtózkodott, előretolva kebleit, melyek így csaknem szétfeszítették a széles dekoltázst.
- Jóóó - hangzott fel a megkésett felelet az iménti válaszomra - , csak mert én is nagyon élvezem a tanulást veled.
Újra visszaült az ágyamra ugyanabban a pozícióban mint mielőtt felállt. Mivel a köntös már nem takarta a panorámát, pompás kilátásom nyílt meztelen lábaira, és a hálóing felcsúszott szegélye alól elővillanó bugyijára. Ahelyett, hogy a jegyzeteimet a kezében tartotta volna, inkább lerakta őket maga elé az ágyra, és föléjük hajolt. Ebben a helyzetben a szétnyíló hálóing már nem biztosított megfelelő takarást a kebleinek, így semmi sem akadályozott meg abban, hogy megbámuljam amint testének minden mozdulatára érzéki táncba kezdenek a mellkasán.
Innentől fogva egyre lassabban tette fel a kérdéseket. Mintha mindketten megértettük volna, hogy a tanulás fontossága most eltörpül amellett a valami mellett ami kettőnk között történik. Ahogy a farkam lüktetve a pizsamanadrágomnak feszült, rájöttem, hogy neki éppolyan szabad rálátása van az ágyékomra, mint nekem az ő bugyijára. Nem törődtem a dologgal, féltem még csak megmozdulni is, nehogy megtörjem a varázst. A szememet le nem vettem ide - oda ringó melleiről. Egészen megfeszítettem testemet, hogy minél mélyebben belássak a dekoltázsába, miközben ő olyan mélyen hajolt az előtte heverő jegyzetekre, hogy az orra szinte hozzáért a papírhoz.
Anya felém tolta a lapokat, egészen addig míg hozzá nem értek a lábamhoz. Aztán megragadta a bokáimat, és támasznak használva őket közelebb araszolt hozzám. Behajlított térdeit beékelte a lábszáram alá, és addig ficánkolt ültében, míg a lábaim a combjai mellett nem helyezkedtek el. Ebben a kitárulkozott testhelyzetemben esett pillantása a pizsamám anyagán átrajzolódó merevedésemre.
- Így tanultok Donnával? - kérdezte csendesen.
- Igen - hazudtam.
- És így engedi, hogy megbámuld?
- Igen - füllentettem újra - , majdnem.
- Majdnem?
- Hát, ő engedi, hogy megérintsem a lábát - nyögtem ki, noha mi sem állt távolabb az igazságtól.
- Így? - Anya megfogta a kezeimet és ráhelyezte őket a térdeire. A vádlija szinte összeforrt a combja hátsó részével, ahogy ebben a félig térdelő helyzetben ücsörgött. Amikor elengedte a kezemet, óvatosan simogatni kezdtem a lábait, a térdétől lassanként a vádlik és a combok belő részei felé kalandozva.
- Így? - ismételte meg a kérdését anya.
- Igen - válaszoltam rekedten.
- Van olyan jó érzés az én lábamat simogatni, mint az övét?
- Jobb - krákogtam újra.
- Jobb?
- Igen.
Anyám láthatólag elégedett volt a válaszaimmal.
- Mi mást enged még neked? - kérdezte kis szünet után.
- Megengedi, hogy megnézzem. Ott fönn - biccentettem a mellei felé.
Anya bizalmatlan pillantást vetett rám.
- Tényleg megengedi. Komolyan... - mondtam leplezetlen szorongással a hangomban, mialatt megpróbáltam olyan ártatlan képet vágni amilyen csak telt tőlem. Mindeközben folyamatosan a melleit bámultam, a kezeimet pedig a combja és a csípője találkozásán nyugtattam. Hüvelykujjaimat lejjebb csúsztattam kissé, és gyengéden belemélyesztettem combközének selymes bőrébe, mintegy ezzel nyomatékosítva a mondanivalómat.
- Biztos, hogy megengedi neked ezt a dolgot? - anya hangjában kétely csendült.
- Igen - vágtam rá teljes meggyőződéssel, és kezeimmel még mélyebbre furakodtam a lábai közé.
- Rendben - határozott végül anya - , de csak egy pillantás erejéig.
Megfogta a hálóruhája szegélyét, és lassan feljebb húzta. Egy örökkévalóságba telt, mire a hasa előbukkant, és még hosszabbnak tetszett az az idő, mire a mellei is előtűntek. Anya ekkor a hálóinget egészen az arcáig rántotta, de nem bújt ki belőle. Mellkasát előrenyomta, keblei büszkén ágaskodtak mintha élvezték volna frissen nyert szabadságukat.
Csodálatos, fantasztikus, gyönyörű cicik voltak. Anya homorító háta miatt diadalmasan feszültek a levegőnek, megereszkedettségnek a nyomát sem lehetett rajtuk felfedezni. A mellbimbók úgy szegeződtek előre, mint két apró sötétvörös kupola. Már az önuralmam végén jártam, és erőnek erejével kellett visszatartanom magam, nehogy rábukjak a két gyönyörű pihegő dombra, amikor anya hirtelen visszahúzta a hálóinget eltüntetve a csodálatos panorámát.
- Ennyit ma estére - mondta elfúló hangon. Valamilyen okból a szokásosnál gyorsabban szedte a levegőt, akárcsak én. Úgy ültünk egymással szemben mint két cinkos, akik sötét titkokat őriznek. Végül anya törte meg a csendet: - Azt hiszem, kezdjük túlzottan élvezni egymás társaságát - sóhajtott, és fejét előrenyújtotta. Én is hasonlóképpen tettem, egészen addig, amíg az arcunk össze nem ért. Lenéztem a kezeimre melyek még mindig a combtövét markolták, aztán tekintetem lejjebb vándorolt, és megpillantottam a péniszemet, amely időközben megtalálta az utat a szabadság felé, és úgy meredt elő a pizsamám hasítékából, mint egy kilövésre kész rakéta.
- Nem, anya - mondtam az előző megjegyzésére reagálva - , szerintem pont annyira élvezzük egymás társaságát amennyire kell.
Felnyúltam és kissé előrébb húztam a fejét, de úgy, hogy az arcunk oldalról mindvégig összeért. Így most pont farkasszemet nézett büszkén dagadozó hímtagommal. Egyikünk sem szólt egy szót se. A hallgatásán felbátorodva bal kezemmel még mélyebbre nyomultam a combjai közé, és hüvelykujjammal végigcirógattam a bugyija elülső részét. Hogy némiképp elvonjam a figyelmét az iménti akciómtól, gyorsan megkérdeztem: - Megnézhetlek még egyszer, mielőtt lefekszem?
Mintha újra kicsi lettem volna, és "csak még egy" meséért könyörögnék neki elalvás előtt. Már akkor sem tudott ellenállni a kérlelésemnek, és ez most sem volt másként. Az arcunk még mindig összeért miközben újra nyakig fölhúzta a hálóingét.
- Egy picit hadd nézzelek - könyörögtem, mialatt hüvelykujjam tovább körözött a bugyija elején. Egy perccel később elengedtem a fejét, és felszabadult jobb kezemmel a mellei felé nyúltam. Összesimulva, összeérő arccal feszülten figyeltük, ahogy a kezem lassan közeledik a mellkasához, majd tenyerem rázáródik a jobb keblére. Gyengéden megszorítottam és elengedtem, gyúrtam, masszíroztam a forró ruganyos dombot. Aztán a tenyeremet, és ujjaimat lecsúsztattam a melléről és az ágaskodó bimbót ragadtam meg. Finoman cirógattam, dörzsölgettem a duzzadt kis kúpot, majd a hüvelyk és mutatóujjam közé csippentettem, és gyengéden húzni kezdtem lefelé.
- Köszönöm, anya - préseltem ki végre magamból az igazságot - , ez több, mint amit Donna valaha is engedett. Most már mindig veled szeretnék tanulni.
- Én is, kisfiam - jött a kissé tompa válasz.
- Te mindig is többet fogsz megengedni nekem, mint mások, igaz? - költői kérdés volt, ismertem a választ.
- Igen, kicsim... a lehető legtöbbet - zihálta anya. - Többet, mint bármelyik lány...

Ebben a pillanatban hallottuk meg apa lépteit az emeleti folyosón, annyira elmerültünk egymásban, hogy egyikünk sem figyelt fel rá amikor feljött a lépcsőn. A léptek zaja abbamaradt az ajtóm előtt, amit anya ezúttal elfelejtett kulcsra zárni. Mindketten megdermedtünk, mint a szarvas amikor rávillan egy autó fényszórója.
- Megyek lefeküdni - szűrődött be az ajtón keresztül apám hangja.
- Rendben, szívem, én is nemsokára jövök. Már majdnem végeztünk. - Anyának nem kis erőfeszítésébe került, hogy hangja visszanyerje normális tónusát.
Újra felnyúltam és megfogtam a fejét. Lassan húzni kezdtem lefelé, minden pillanatban növelve a nyomást, és egyre közelebb vonva arcát a pizsamámból előkandikáló vadul lüktető péniszemhez.
- Még, még, még - könyörögtem szinte már vinnyogásnak is beillő hangon. Az ajtó mögül újra felhangzottak apám léptei, de ezúttal már a távolodóban, ahogy továbbhaladt a folyosón a fürdő felé.
Bal kezemet kihúztam anyám combjai közül, felnyúltam és végigsimítottam nyakán, majd ujjaimat a tarkójára kulcsoltam.
- Kérlek, anya. Még... - ismételtem, miközben hallottam ahogy a fürdő ajtaja becsapódik.
- Még - nyögtem fel újra, és hosszú szaggatott sóhaj tört ki belőlem, ahogy lágy ajkai hozzáértek nedvesen pulzáló makkomhoz.
- Még - ismételtem, ahogy az ajkak szétváltak, és rettenthetetlenül feszülő férfiasságom a szájába csúszott.
- Még - sóhajtottam, miközben tovább nyomtam a fejét lefelé, beleborzongva a gyönyörűségbe, ahogy nyelve végigsimogatta a farkam alsó részét.
- Még, még, még - nyöszörögtem. Már nem voltam ura a testemnek, csípőmozgásom szaggatottá, ritmustalanná vált, csak arra tudtam koncentrálni, hogy a vesszőmmel újra és újra behatoljak a forró, nedves barlangba.
- Anyaaa! - kiáltottam föl röviddel később. Farkam fájdalmasan megfeszült, a makkom végéből pedig spriccelni kezdett a magom egyenesen bele a szájába. Kezemmel továbbra is szorosan tartottam a fejét, miközben minden egyes kilövelléssel a kéj újabb és újabb görcsei száguldottak át az ágyékomon.
Amikor végül elcsitultam, kimerülten visszahanyatlottam az ágyra. A kezem még ekkor is anya fején nyugodott, aki meg sem próbált kiszabadulni, vagy akár csak felnézni az ölemből. Arcát szorosan a combomnak nyomta, és nyelvével energikusan dörzsölgette, nyalogatta ernyedő péniszemet.
- Holnap el kell kezdenem tanulni a történelem vizsgámra - jelentettem be rekedt hangon.
Anya bólintott, a mozdulattól a farkam kezdett új életre kelni a szájában. Rázárta az ajkait, és finoman szívni kezdte, miközben nyelve lustán körözött a makkomon.
- Apa már biztosan az ágyban van - jegyeztem meg tárgyilagosan, remélve, hogy ez a hír segít ott tartani anyámat ahol van, főleg most, hogy sikerült új életet vernie a férfiasságomba. Válaszul újra csak biccentett, a mozdulattól ajkai végigsiklottak a hímtagom felső harmadán. Szorosabban fogtam a fejét, és finom, az előzőeknél jóval gyengédebb csípőmozdulattal mélyebbre csúsztattam a péniszem a szájába. "Már másodszor szeretkezem vele így tíz percen belül" - futott át az agyamon, miközben a farkam egyenletes ritmusban szánkázott az ajkai között - ", és másodszor szeretkezem az életemben. "

Folyt.köv: