A cigány ember

Van a falunkba egy cigány ember, aki mindig börtönbe van. Most kiszabadult, de közbe otthagyta a családja. Olyan 40 körül van, jó izmos, fekete ember. Ki volt éhezve a börtön után. Rólam pletykálnak a faluba mindent, tuggyák, hogy elég szabadon élek, bisztos ezért jött el hozzám, hogy kelle fát vágni. Montam, hogy most nem, mert van elég, de behívtam egy pohár borra a konyhába, Hát nem volt szívbajos. Amikor hátat fordítottam neki, hogy kivegyem a boros üveget a konyhaszekrényből, hátulról benyúlt az otthonkám alá, megfogta a pinámat, és azt súgta a fülembe, aggyál pinát Margit néni. Várjál Lajos, montam neki. Kimentem bezártam a kaput, na mit akarsz, montam. Ilyen öreg pina kell neked? Gyere be az ágyba. Bementünk, levetkőztem anyaszült pucérra. Nem vagyok már olyan szép, mer lóg a mellem, megőszült a szőröm is, de Lajosnak tetszettem. Szép izmos teste van, nagy barna fasza. Aszonta szopjak, hát hogyne szopnák ilyen szép cigány faszt. Hanyat feküt, asztán ráültem, éresztem, hogy lüktet bennem a fasza, de sajnos nagyon hamar elsült, else tuttam élvezni. De jó volt azért, ahogy csurgott ki belőlem a meleg geci.

A képen nem én vagyok.