Egy újabb anya-fia sztori

Kívülállóként azt mondanám, hogy nagyon gáz, de ha visszagondolok rá, akkor minden tagom beleremeg. Tudom, hogy nincs rá mentség, de bízom benne, hogy az olvasó egy kicsit mégis feloldoz a bűn alól. Vissza kell repülni az időben, amikor a szakközépiskola első éveivel birkóztam és néhány hónap telt el férfivá válásom után. Azt hiszem, ilyenkor a férfiember szemlélete megváltozik és egy kicsit nyitottabb lesz. Egyébként is elég szabadelvű családba csöppentem, amit hamar észrevettem, mert bizonyos dolgokat máshogy intéztünk, mint az osztálytársaim és néztek rám furcsán, amikor nekem természetesnek hitt dolgokat felvetítettem. Hogy könnyen érthető legyek, az egyik ilyen például az otthoni meztelenség volt. Ebbe nőttem fel és nekem ez természetes volt. Bár ez idővel változott, amint nővérem serdülni kezdett, valahogy egy kissé szemérmesebbé vált a család. Illetve előtte még történt valami, ami megtörte a család egységét. Apám egy hangosítással foglalkozó cégnél dolgozik, ahol koncert követi a másikat és a társaság hatására elég sokat ivott és szerintem bódító szereket is kipróbált. Ez sok veszekedést szült szüleim közt, ami váláshoz vezetett. Így a család háromtagú lett. Nem panaszkodhatok, egész jól és boldogságban éltünk. Miután anyáék elváltak és megszűntek a veszekedések, nyugodtabb lett a légkör. Nagyjából ekkor kezdett bennem és a hasonló korú fiúkban feléledni a másik nem iránti vágy. Az átlagember azt gondolná, hogy előnyt jelent egy fiúnak a csajozásban, ha nőkkel nő fel. Ezt nem erősíteném meg. Mai napig egész gyerekarcom van, ami tiniként nagyon zavart. A másodlagos nemi jellegek is késtek nálam. Ma sem vagyok egy mediterrán típus. A bátorságom és az önbizalmam is kevés volt ahhoz, hogy hódítsak. Aztán 16 évesen mégis megvolt a nagy pillanat. Elég vicces, hogy később megtudtam, hogy csak érdekből feküdt le velem a lány, hogy a volt pasiját bosszantsa. Egy házibuliként indult az egész. Mariannak hívták. Szinte ő kért fel táncolni. Nem sokáig rejtegette a szándékát, mert keze elég hamar a fenekemet markolta, amit azonnal viszonoztam is. Egy kicsit viccesen nézhettünk ki, mert én vékony voltam, ő pedig "húsos" és magasabb is. De ez nem érdekelt. Amikor összeértünk, érezhette a reakciómat. A tánc után egy kóla mellett nyíltan beszéltünk arról, hogy mit szeretnénk egymástól. Majd egy-két óra múlva már a házibuli helyszínéül szolgáló ház melléképületének nyári konyhájában voltunk, ahol szerencsénkre volt egy kanapé. Szerintem jól teljesíthettem, mert a mai napig nem tudja, hogy vele volt az első alkalom. Azóta akárhányszor egy nagy feneket kefélek kutyapózban, mindig Mariann jut eszembe. Két kezemmel szinte kapaszkodtam a nagy kofferbe és csak úgy csattogott. Sajnos csak egy alkalom volt vele.
Az élet ment tovább. A bátorságom fokozódott, de továbbra is a csak a magány jellemezte a szexuális életemet, azzal a különbséggel, hogy immáron volt élő élményem is a dologról. Emlékszek kis gyerekként mindig azt mondtam, hogy olyan barátnőm lesz, mint a nővérem. Ennek később is megvolt az alapja, mert tényleg elbűvölő nő a mai napig is. Számtalanszor céloztak rá osztálytársaim, hogy lennének a sógoraim. Mivel én sokszor láttam őt tangában, sőt félmeztelenül is, állíthatom, hogy szerencsés fickó, aki megkapta. Apropó. A tekintetemet vonzotta, ha például bedőlt előttem, vagy bugyiban mászkált a házban, de soha nem gondoltam rá úgy, mint nőre. Ez igaz anyámra is, akinek olyan izgató popsija volt(illetve van), amilyet azóta sem láttam. Ennek ellenére történt meg az alábbi eset.
Épp a fürdőkádban áztattam magam, amikor anyám bekopogott, hogy bejöhet-e. Természetesen igent feleltem, mert ez nálunk így működött. Az arcát kente be valami fiatalító, vagy mittudomén milyen krémmel. Közben beszélgettünk. Ez így önmagában nem mond sokat. A probléma az öltözékében volt. Pólóban volt és egy hagyományos bugyiban. Anyámnak talán nem is volt tangája. A bugyi bár félig elfedte a fenekét, de ez kevés volt ahhoz, hogy önkéntelenül fel ne álljon a férfiasságom. Diszkréten felemeltem a combjaimat és összezártam a térdeimet úgy, hogy a farkam a combjaim között eltűnjön. Az erekciónak nem volt köze anyámhoz, csak a fenekéhez. Egyszerűen működtek az ösztönök. Nem vett észre semmit, de nekem muszáj volt könnyítenem magamon, miután kiment. Ha objektíven kellene bemutatni anyámat, akkor a következőképpen írnám le. A negyvenes évei elején járt akkor. Kb. 170 centi magas, eredetileg barna, de már régóta festett vörös hajat visel, mely félhosszú. Bőre fehér, nem jár szoliba. Enyhén molett. Az a fajta, aki combban és fenékben erős, viszont viszonylag kis mellei vannak. Ez a fenékben "erős" annyira igaz, hogy annak alakja és mérete kárpótolja minden hiányosságáért. Egyszer a strandon megemlítettem neki, hogy ilyen fenékre egyenesen bűn hagyományos bugyit húzni. Láthatóan jól esett neki. Még azt is hozzátettem, hogy a barack hasonlít a fenekére és nem fordítva. Na jó, nem ragozom tovább. Az arca pedig mindig mosolyt áraszt és szerintem szép is. Barna szemei vannak.
Másnap volt egy kis bűntudatom a kádba élvezés miatt, de sikerült helyretenni a dolgot. Majd megint eljött a fürdés ideje. Ugyanúgy, mint tegnap, anya megint bekopogott, én pedig megint igennel feleltem. Az erekció most sem váratott magára, sőt most hamarabb jött. Combom közé szorítottam, azokat felemeltem, hogy leplezzem. Közben beszélgettünk. Nem bírtam magammal. Jobb kezemmel benyúltam a combom mellett és a makkomat óvatosan húzgálni kezdtem, miközben nagyjából másfél méterről szemeztem anyám fehér, piros szívecske mintás bugyival takart popsijával. Nagy kihívás volt közben a beszélgetés, még nagyobb, az élvezés pillanatában. Elcsuklott a hangom és utána talán még a hangszínem is megváltozott. Szerencsére gyorsan befejezte a szépítkezést, és hozzákezdhettem lehalászni az örökítőanyagom részeit a víz felszínéről. Nehéz beszélni arról az élményről, amikor rájössz, hogy a saját anyádra verted ki. Ezt talán csak az tudja, aki kipróbálta.
A következő napon egésznap ez motoszkált a fejemben. Azzal nyugtattam magam, hogy ez volt az első és utolsó. Amikor eljött az esti fürdés ideje, úgy döntöttem, hogy gyorsan végzek. Amikor ismét kopogtatott anyám, az "Ezt nem hiszem el!" mondat hangzott el bennem. Akkor fordult meg a fejemben, hogy ez nem lehet véletlen. A történet úgy folytatódott, mint tegnap. Szinte szóról szóra ugyanazt tudnám leírni. Annyi változott, hogy most bátrabb voltam és a kilövés előtt széttártam a combjaimat és pár rántással, úgymond klasszikus módon kivertem. Néhány másodperccel előtte és utána olyan dolgok történtek, amiket nehéz lenne elfelejteni. Anya spontán módon vakarni kezdte hátul a combját és aztán egy elegáns mozdulattal a fenekébe húzta a bugyit. Innen csak pár rántás volt a csúcs. Viszont utána megfordult és amolyan szégyenlős mosollyal az arcán kérdezte:
-Mit csinálsz?
Én miközben ügyetlen mozdulatokkal próbáltam takarni magam, csak ennyit tudtam kinyögni:
-Semmit! Én semmit.
-Akkor mutasd a kezed!
A víz nem mosta le rendesen, a tenyeremen lévő fehér nyúlós anyagra nehéz is lett volna bármit ráfogni.
-Ejnye-ejnye! -mondta még mindig hamiskás mosollyal.
-De én...
-Szerinted nem láttam mindent a tükörben?
Aztán kiment.
Én csak ültem a vízben és azt hittem, hogy sosem lesz erőm kiszállni a kádból. Ekkor vált számomra bizonyossá, hogy ő szándékosan jött be. Majd a másik pillanatban az vált világossá, hogy a korábbi akcióimat is látta. Hú. Azok a percek ott a kádban, legalább olyan kemények voltak, mind a "kádszéle". Teljesen kihűlt a víz, mire erőt vettem magamon. Beosontan a szobámba és lefeküdtem. Másnap suli. Mindenki észrevette, hogy valami nincs rendjén. Nem is akartam hazamenni, de mégis haza vitt a lábam. Megcsináltam a házi feladatot, aztán az ebédlőbe merészkedtem. Anya már otthon volt, nővérem még nem. Leült az asztalhoz és kedvesen mosolygott. Az én fejem pedig mint a főtt rák. Anya megszólalt:
-Megbeszélhetjük a tegnapot?
-Nagyon jó lenne, de nem tudok elégszer bocsánatot kérni.
-Nem is kell, mert én nem haragszok.
-Miért nem?
-Mert egy kicsit én is tehetek róla.
-Ezt nem értem.
-Na jó, ha bevallom neked, akkor biztos neked is könnyebb lesz. Az első nap nem szándékosan mentem be, de másnap és azután igen. Egyértelmű volt számomra, hogy neked izé, szóval jó volt. Először nem akartam elhinni, de másnap bebizonyosodott. Ne érts félre, de mint nőt felizgatott a dolog. Egy kicsit elfelejtettem, hogy a fiam vagy, mint ahogy te is, hogy én ki vagyok.
-Ez így igaz. -vágtam közbe.
-Szóval érted?
-Igen, de akkor ezen hogy lépjünk túl?
-Nem tudom, mert elfelejteni, azt nem tudjuk. A legegyszerűbb magyarázat, hogy találkozott két kiéhezett ember.
Hosszasan beszélgettünk még és egyre oldottabb lett a hangulat, olyannyira, hogy viccesen megjegyeztem, hogy sűrűbben bejöhetne, amikor fürdök. Valahogy úgy éreztem, hogy megbeszéltük a dolgot és helyére került minden. Minden ment tovább. Természetesen szigorúan kettőnk között maradt a dolog. Mire nővérem hazaért a munkából, egy jó kedélyű beszélgetésbe cseppent. Talán két hónap telt el, amikor beköszöntött a nyári szünet. Nővérem is várta már a júniust, mert a barátjával lementek a horvát tengerpartra több, mint két hétre. Eleinte úgy volt, hogy engem is visznek, de az akkori sógorom a hátam mögött megvétózta a dolgot. Nem is csodálkoztam rajta, mert egy szexőrült volt, aki szinte bárhol neki esett nővéremnek, ha rájött. Nem biztos, hogy jó közönség lettem volna. Meg aztán később még annyira sem bántam meg. Segítettem anyának bevásárolni, az otthoni munkákat elvégezni, cserében vezethettem a családi autónkat, ami jogsi nélkül még izgalmasabb volt. Elmentünk moziba, vacsorázni, strandra, stb.. A strandon volt egy kis baleset. Anya megkért, hogy kenjem be a hátát naptejjel, aminek gyorsan merevedés lett a vége. Amikor végeztem és guggolva pakoltam vissza táskába, anya így szólt:
-Drága fiam, bár engem nem zavar, sőt el is nézném egy ideig, de más lehet, hogy nem kíváncsi az álló kuk**ra, ami kibújt, mint szög a zsákból. Odanéztem és még a bőr is fel volt rajta húzódva. Egy kicsit bő volt fürdőnadrágom és mellette kikandikált. Később ezzel anya még ugratott is. Ennek a napnak a végén, épp a kádban ülök, amikor anya kopog, de választ nem várva benyitott. Nyugi, csak a hálóingemért jöttem be. Csakhogy anyaszült meztelenül. Majd gyorsan kiment, de kisvártatva, -mint a nyomozók a filmekben- vissza is nyitott.
-Vagy egy kicsit matassak a tükör előtt?
Ő szerintem viccnek szánta, de láthatta rajtam, hogy én nem. Csöppet megfagyott a levegő, de anya mosolya ezen is segített.
-Rossz fiú vagy! -mondta és az egyik törölközőt leakasztotta a szárítóról, ami hogy nem, de leesett a földre. Lehajolt érte és -bár ez nem a legjobb szóhasználat- de kurvásan billegtette a fenekét. Nekem sem kellett több, azonnal a farkamhoz nyúltam, ami szinte érezhetően dagadni kezdett a kezemben.
-Nem szégyelled magad?
Jött a kérdés, olyan hangsúllyal és komolytalanul, hogy nem is érdekelt, csak tovább izgattam magam. Majd beszélni kezdett arról, hogy nemrég még ő fürdetett és akkor nem volt ilyen nagy játékszerem.
-Látom, nem zavartatod magad, esetleg segítsek?
Őszintén azt hittem, hogy le akar teremteni és irónikusan beszél, de nem. Egyik kezével a kád szélére támaszkodott, a másikkal pedig megragadta a farkamat és enyhén szorítva verni kezdte. Kéjes élvezettel néztem és megfeszültem. Láttam rajta, hogy többet is szeretne, de a gátlásai nem engedik. Megszólalni sem volt erőm, csak éltem a pillanatnak. Talán pár percig tarthatott a kézimunka, de az idő valahogy mégis megállt. Élvezésem pillanatában anya hátra kapta a fejét, mert szökőkút-szerű lövésemből kapott volna bőven.
-Most már hagylak fürödni.
Ezekkel a szavakkal kiment, én pedig képzeletben próbáltam magam fellocsolni, hogy mi is történt. Megtörölköztem, majd egy boxeralsót magamra húztam és szobámba vonultam. Bekapcsoltam a tévét, az épp aktuális filmet néztem, próbáltam elterelni a figyelmemet, kevés sikerrel. Nem volt még nagy idő, talán 21 óra lehetett. Csak bámultam a képernyőt. Anya megnyugtató szavaira volt szükségem. Vajon átmenjek hozzá, vagy sem, ezen vívódtam. A tévét sem kapcsoltam ki, felálltam és átmentem. Anya egy hálóingben feküdt az ágyon, szintén tévézett.
-Nem tudok aludni.
Mondtam, amire ő azt felelte, hogy ezen nem csodálkozik, akkor képjzeljem el csak őt. Nem értettem, hogy ezt mire mondja, de hamar felvilágosított. Évek óta nem volt pasival és a kis kézimunkája annyira felizgatta, hogy még szinte mindig remeg.
-Nem tudom, hogy erre mit mondjak, tudod, hogy bármiben szívesen segítenék neked, de izé.
-Persze, ne szabadkozz. Hülyeséget csináltam, nem szabad lett volna...
-De hiszen nagyon jó volt és ami jó, azt ne bánd meg. Arról nem beszélve, hogy ez a kettőnk kis titka marad.
-Persze, ez alap.
-Én például azt sem bántam volna meg, ha sokkal tovább megyünk.
-Ebben van valami. Nagyapád mondta mindig, hogy ha lúd, akkor legyen kövér.
-És milyen igaza volt.
-Legalább akkor most én is jobban érezném magamat.
-Mikor is jön haza Brigi(a nővérem)?
-Ha-ha.
-Én nem viccelek. Benne vagyok.
-Úristen, látom rajtad, hogy komolyan gondolod.
-Gondolom tudod hány éves vagyok és azt is, hogy ebben a korban mi jár egy ilyen korú fiú fejében.
-Lenne tippem.
-Na mi a válasz?
-Az, hogy bolond vagy.
Nem tudom, hogyan volt bátorságom, de ahogy ültem az ágya szélén, megfogtam a hálóing alját és felhajtottam. Nem lepett meg, hogy nem volt rajta bugyi és a tévé fényében gyönyörködhettem a fazonra borotvált háromszögben. Semmi tiltakozást nem mutatott. Ezen felbátorodva óvatosan simogatni kezdtem a dombját, ami érezhetően meleg volt. Úgy tett, mintha nem akarna tudomást szerezni a ténykedésemről és csak bámulta a tévét, akárcsak én őt. Korábban a talpát nyomkodtam ilyen lelkesedéssel, amire persze ő kért meg, de itt másról volt szó. Csak masszíroztam a szép dombokat, néha a hasa irányába is jutott a kézjátékomból. Egy hirtelen mozdulattal megfogta a csuklómat és a széttárt combjai közé tette a kezemet, rá a szeméremajkaira. Nem tétováztam, rögtön felnyomtam a középső ujjamat a lucskos nyílásba. Belül nedves és forró volt minden. Két, majd három ujjamat is bevettem a játékba. Húzgáltam, forgattam benne, minden zeg-zugát felderítve. Tettem ezt úgy, hogy szemmel láthatóan is reagált a kényeztetésemre. Talán épp ez csigázott engem is annyira fel, hogy odahajoltam és nyelvemet is bevetettem. Azért ott kavarogtak bennem furcsa gondolatok, miközben nyaltam. A nővérem és én is ott jöttünk ki és én most... Na de ennek ellenére folytattam és ahogy a fejemet szorította magához, abból rájöhettem, hogy egész jól csinálom. Amikor pedig erősen összezárta a combjait, akkor sem estem kétségbe, mert olyan erővel rántott magára, hogy arra sem emlékszem, hogyan került le rólam az alsónadrág. Azt tudom, hogy a hálóing rajta ekkor egészen a nyakáig fel volt gyűrve. Nem mertem átvenni a kezdeményezést, ezért anya a testünk közé nyulva elkapta a kemény farkamat és rögtön magába helyezte. Onnan pedig elszabadult a pokol. Ösztönösen meg akartam csókolni, de megtorpantam, amire ő megmosolygott, és azt mondta, hogy ha már ilyen helyzetbe kerültünk, akkor ez bőven belefér. Jó, persze igaza volt, de nálam talán ez volt a legnagyobb gát. Tudom, vicces, hogy miközben a farkam ki-be jár a hüvelyében, ilyeneken akadok ki, de ez van. Csókolózás közben jajgatott, üvöltött, amivel a végletekig spanolt engem is. Eszünkbe sem jutott, hogy pózt váltsunk, mert kimondatlanul is tudtuk, hogy a csúcsra akarunk érni, minél hamarabb. Ahogy korábban a fejemet, most a fenekemet húzta magára. A farkam tövig benne volt és alig tudtam mozgatni, mert nem hagyta. Ekkor nála elérkezett a csúcs. Félelmetes hangon sikított, szinte remegett, az izzadt testünk egymásba forrt. A pillanatot csak az árnyalta be, hogy meg kellet küzdenem a kitörni vágyó hímvesszőmmel. De a pár perc mozdulatlanság segített. Anya teljesen magán kívül volt. Csókolgattam, a nyakát szívtam. Nagyon akartam már én is élvezni. Amikor csillapodott nála az önkívület, lábait felhúzta és átkarolt azokkal. Ezután kapott tőlem egy újabb sorozatot. A tág punciban olyan sebességgel járt a farkam, mint egy géppuska. Talán a kilövés előtti legutolsó lökés volt az a pillanat, amikor kivettem és a szemérem dombjára ürítettem. A legjobb szó az egészre az extázis. Egyértelműen kijelenthetem, hogy a szüzességem elvesztésének élménye eltörpül emellett. Amint írtam, sohasem tudtam ránézni nőként, ezért amikor felkeltette az érdeklődésemet, hirtelen jobban akartam, mint bárkit. Talán ha Brigivel kerülök ilyen helyzetbe, akkor ugyanez történik, de rá mai napig sem tudok másként nézni, mint a nővéremre.
Az aktus után visszamentem a szobámba, ahol a bekapcsolva felejtett tévében épp egy erotikus film ment, amire korábban mindig masztiztam. Ma ez érdeklődés hiányában elmaradt.